top of page

Tényleges tulajdonos igazolása cégeknek: így készüljön fel

Szerző képe: Bartal Bence
Bartal Bence
3 nappal ezelőtt
8 perc olvasás

A vállalkozó aláírja a tényleges tulajdonosi nyilatkozatot

A cég tényleges tulajdonosát nem egy hivatali igazolással bizonyítja. A cég képviselője tényleges tulajdonosi nyilatkozatot tesz, a mellé csatolt iratok (cégkivonat, társasági szerződés, személyazonosító okmányok, összetett szerkezetnél tulajdonosi ábra) pedig alátámasztják. Ezt minden olyan szolgáltató kéri, akire a pénzmosás elleni törvény vonatkozik: a bank, a könyvelő, az ügyvéd és a székhelyszolgáltató is. Ha céget alapít vagy a székhelyét költözteti, a székhelyszolgáltató az elsők között végzi el ezt az ellenőrzést. Ezért nem mindegy, hogy egy alapos, jogkövető partnerrel indul-e. A Bartal Capital csomádi, iparűzésiadó-mentes székhelyet biztosít, és a jogszabály szerinti ügyfél-átvilágítást, valamint a teljes székhely-dokumentációt is elvégzi. Ha az iratai egyszer rendben vannak, a bankszámlanyitásnál és a későbbi adatfrissítéseknél is ugyanarra az alapra építhet.



Röviden

 

  • A tényleges tulajdonos mindig természetes személy. Jellemzően az, aki közvetlenül vagy más cégeken keresztül legalább 25%-os tulajdonnal vagy szavazati joggal rendelkezik, illetve más módon irányítja a céget.

  • Ha ilyen személy nincs, a vezető tisztségviselőt (például az ügyvezetőt) kell tényleges tulajdonosként megjelölni.

  • Az igazolás a képviselő által aláírt nyilatkozatból és az azt alátámasztó okiratokból áll. A szolgáltató ezeket nyilvántartásokból is ellenőrzi.

  • A változást öt munkanapon belül jelezni kell a szolgáltatóknak, a cég saját nyilvántartásában pedig 15 napon belül kell átvezetni.

  • Hiányos vagy hibás adatok esetén a szolgáltató nem köthet szerződést. A központi nyilvántartásban a cég adatai „bizonytalan” vagy „megbízhatatlan” minősítést is kaphatnak.

 

Tartalomjegyzék

 

 

Ki számít a cég tényleges tulajdonosának?

 

A fogalmat a pénzmosás elleni törvény (Pmt.) 3. § 38. pontja határozza meg. A Pmt. a 2017. évi LIII. törvény, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szól. Egy átlagos kft. vagy zrt. esetében a gyakorlatban három kérdést kell feltenni.

 

1. Ki birtokolja a céget? Tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki közvetlenül vagy közvetve a tulajdoni hányad vagy a szavazati jogok legalább 25%-ával rendelkezik. A közvetett tulajdon azt jelenti, hogy a részesedés egy másik cégen, például egy holdingon keresztül áll fenn.

 

2. Ki irányítja ténylegesen? Az is tényleges tulajdonos, aki a tulajdonrészétől függetlenül más módon gyakorol tényleges irányítást vagy ellenőrzést, vagy meghatározó befolyással rendelkezik. Meghatározó befolyásról jellemzően akkor beszélünk, ha valaki a szavazatok többségével rendelkezik, vagy kinevezheti és visszahívhatja a vezetők többségét.

 

3. Ha senki sem felel meg a fentieknek? Ilyenkor a vezető tisztségviselőt kell tényleges tulajdonosnak tekinteni. Ez tipikusan az ügyvezető vagy az igazgatóság tagja.

 

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának útmutatója szerint ezeket az elemeket együtt kell vizsgálni. Egy cégnek több tényleges tulajdonosa is lehet. Ha például két tag 50-50%-ban tulajdonolja a kft.-t, mindketten tényleges tulajdonosok.

 

Mi változott 2026 nyarán?

 

A 2026. június 29-én hatályba lépett Pmt.-módosítás bővítette a kört. Tényleges tulajdonosnak számít az elsőbbségi részvénnyel rendelkező személy is, valamint az, aki a cég vagyonából vagy eredményéből legalább 25%-os kifizetésben részesül, vagy akinek az elmúlt öt üzleti év bármelyikében ilyen kifizetést írtak elő. A szolgáltatóknak a meglévő ügyfeleiket is felül kell vizsgálniuk. Ezért kérheti most a bankja vagy a könyvelője a nyilatkozat megújítását akkor is, ha a cégében semmi sem változott.

 

Hogyan tárja fel a tulajdonosi láncot?

 

Egyszerű esetben ez néhány perc: ha a kft. egyetlen tagja Ön, Ön a tényleges tulajdonos. Bonyolultabb a helyzet, ha a tagok között cég is van. Az MNB tényleges tulajdonos azonosításáról szóló útmutatója szerint a szolgáltatónak ismernie kell az ügyfél szervezeti felépítését és tulajdonosi szerkezetét, a pontos tulajdoni hányadokkal együtt. A 25%-os küszöb tehát önmagában nem elég, a teljes láncot fel kell rajzolni.

 

Példa. Egy kft.-nek két tagja van:

 

  • 60%-ban egy holding kft., amelynek egyetlen tagja Kovács Anna,

  • 40%-ban közvetlenül Szabó Péter.

 

Kovács Anna a holdingon keresztül közvetve 60%-ot birtokol, tehát tényleges tulajdonos. Szabó Péter közvetlenül 40%-ot birtokol, így ő is az. A nyilatkozatban mindkettőjüket fel kell tüntetni: Annánál a közvetett, Péternél a közvetlen érdekeltséget jelölik meg a mértékkel együtt.

 

Ha egy láncszem külföldi cég, alapítvány vagy bizalmi vagyonkezelés, a feltárás minden szinten folytatódik, amíg természetes személyhez nem ér. Az SZTFH útmutatója kifejezetten figyelmeztet arra, hogy az indokolatlanul bonyolult szerkezet a tényleges tulajdonos elrejtésére is szolgálhat. Az ilyen ügyfelet a szolgáltatók alaposabban vizsgálják. Ha cégcsoportja van, érdemes előre elkészíteni a tulajdonosi ábrát. A Magnet Bank 2026-os útmutatója szerint ha a tulajdonos nem közvetlenül természetes személy, a bank organigramot kér, és az ábrát alátámasztó dokumentumokat is be kell mutatni.


Tulajdonosi lánc a köztes szervezetektől a személyig

Mit tartalmaz a nyilatkozat, és mivel igazolja?

 

A nyilatkozatot a cég nevében a képviselője teszi meg, akkor is, ha ő maga nem tulajdonos. Az Erste kitöltési útmutatója is rögzíti, hogy a képviselő büntetőjogi felelőssége tudatában, írásban nyilatkozik a tényleges tulajdonosokról. A hibás nyilatkozat tehát nem csak adminisztratív hiba.

 

Az MNB útmutatója szerint minden tényleges tulajdonosról az alábbi adatokat kell megadni:

 

  • családi és utónév, születési név,

  • állampolgárság,

  • születési hely és idő,

  • lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely,

  • a tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke (például „közvetlen, 40%” vagy „közvetett, 60%”),

  • kiemelt közszereplői státusz, vagyis az, hogy a személy (vagy közeli hozzátartozója) betölt-e jelentős közhatalmi tisztséget.

 

A szolgáltató nem elégedhet meg a kitöltött űrlappal. Az adatokat bemutatott okiratok, illetve nyilvánosan hozzáférhető vagy más közhiteles nyilvántartások alapján ellenőrzi. A Magnet Bank útmutatója ilyenként a cégnyilvántartást és az ingatlan-nyilvántartást nevezi meg. A gyakorlatban ezt érdemes összekészíteni:

 

Irat

Mit igazol

Mikor kell

Friss cégkivonat vagy cégmásolat

Tagok, tulajdoni hányadok, vezető tisztségviselők

Minden esetben

Társasági szerződés vagy alapító okirat

Szavazati jogok, különleges jogok, irányítási szabályok

Ha a szavazati arány eltér a tulajdoni hányadtól

Tulajdonosi ábra (organigram)

A teljes lánc a természetes személyig

Ha bármelyik tag cég vagy más szervezet

A köztes cégek kivonatai

Az egyes láncszemek tulajdonosai

Közvetett tulajdonnál

Személyazonosító okmány és lakcímkártya

A tényleges tulajdonos személyazonossága

Minden tényleges tulajdonosnál

Képviseleti jogot igazoló irat (aláírási címpéldány vagy aláírás-minta)

Ki nyilatkozhat a cég nevében

Minden esetben

Egy gyakorlati tipp: a nyilatkozatban szereplő arányok egyezzenek pontosan a cégkivonattal. Ha a társasági szerződés eltérő szavazati jogot ad valakinek, azt a nyilatkozatban is jelölni kell. A szolgáltató ugyanis éppen az ilyen eltéréseket keresi.

 

Lépésről lépésre: igazolás cégalapításkor és székhelyváltáskor

 

A tényleges tulajdonos igazolása új cég alapításakor és székhelyáthelyezéskor is ugyanabban a sorrendben történik. A különbség annyi, hogy működő cégnél a meglévő iratokból dolgozik, új cégnél pedig az alapítás irataiból.

 

  1. Rajzolja fel a tulajdonosi szerkezetet. Írja le a tagokat, az arányokat, a köztes cégeket és azok tulajdonosait. Itt a leggyakoribb hiba, hogy a cégtag mögötti természetes személy kimarad, vagy a közvetett arányt rosszul számolják.

  2. Döntse el, ki a tényleges tulajdonos. Haladjon végig a három kérdésen: 25%-os tulajdon, tényleges irányítás vagy meghatározó befolyás, ennek hiányában a vezető tisztségviselő. A 2026-os módosítás óta a nyereségből 25%-ot elérő kifizetésben részesülőkre is gondolni kell.

  3. Gyűjtse össze az iratokat. A fenti táblázat alapján. Külföldi tulajdonosnál számoljon azzal, hogy a külföldi cégiratokra és azok fordítására is szükség lehet.

  4. Töltse ki és írassa alá a nyilatkozatot. Önálló képviseletnél egy képviselő aláírása elég, együttes képviseletnél mindkettőé kell. Ha a mezők nem egyeznek a cégkivonattal, a szolgáltató visszadobja.

  5. Adja le a székhelyszolgáltatónak az ügyfél-átvilágításhoz. A székhelyszolgáltatók is a Pmt. hatálya alá tartoznak, erről a Magyar Könyvvizsgálói Kamara anyaga is ír. A székhelyszerződés előtt tehát ugyanúgy át kell világítaniuk Önt, mint egy banknak. A Bartal Capital ezt a jogszabály szerinti ügyfél-átvilágítást az alapítás vagy a székhelyváltás részeként végzi el, és elkészíti a teljes székhely-dokumentációt is.

  6. Ugyanazt a csomagot használja a banknál. A bankszámlanyitásnál vagy a meglévő számla adatfrissítésénél ugyanezek az adatok kellenek. Ha egyszer rendben összeállt, nem kell minden szolgáltatónak újra kitalálni.

  7. Vezesse a változásokat. Ha tagváltozás, üzletrész-átruházás vagy új vezető jön, a 15 napos belső és az ötmunkanapos szolgáltatói határidő szerint jelezzen.

 

Nyilatkozat, központi nyilvántartás, saját nyilvántartás: három külön kötelezettség

 

Sokan összemossák ezeket, pedig mindegyiknek más a címzettje és a határideje.

 

Kötelezettség

Kinek szól

Mi a lényege

Határidő

Tényleges tulajdonosi nyilatkozat (Pmt.)

Minden Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató: bank, könyvelő, ügyvéd, székhelyszolgáltató

A szolgáltató ennek alapján azonosítja és ellenőrzi a tényleges tulajdonost

Szerződéskötéskor, változásnál 5 munkanapon belül

Központi tényleges tulajdonosi nyilvántartás

NAV, a számlavezető bankon keresztül

Országos adatbázis a cégek tényleges tulajdonosairól

A bank kérésére, változásnál a bank felé jelezve

A cég saját nyilvántartása

A cég belső irata

A cég maga is nyilvántartja a tényleges tulajdonosait

Változás után 15 napon belül

A NAV útmutatója a Pmt. szerinti azonosításról szerint a jogi személy ügyfél nyilvántartja a tényleges tulajdonosaira vonatkozó adatokat. A képviselőjének naprakész adatokkal kell rendelkeznie, a változást pedig öt munkanapon belül be kell jelentenie a szolgáltatónak, amely ekkor új nyilatkozatot kér. A szolgáltató az eredetiben aláírt nyilatkozatokat az üzleti kapcsolat megszűnése után nyolc évig őrzi.

 

A központi nyilvántartást a 2021. évi XLIII. törvény hozta létre. A cég azonosító adatai mellett a tényleges tulajdonos nevét, születési adatait, állampolgárságát, lakcímét, érdekeltségének jellegét és mértékét, valamint az úgynevezett TT indexet tartalmazza. A NAV Pénzügyi Információs Egységének tájékoztatója szerint az adatok a számlavezető bankon keresztül kerülnek fel. Az adatszolgáltatás azonban a cég kötelezettsége és felelőssége, a cég pedig a változást 15 napon belül saját nyilvántartásában is rögzíti.

 

A gyakorlati tanulság egyszerű: ha a székhelyszolgáltatónál, a banknál és a cég saját iratai között ugyanaz az adat szerepel, nincs eltérés, nincs utólagos tisztázás.

 

Mi történik, ha a tényleges tulajdonos nincs rendesen igazolva?

 

Két következménnyel számolhat, és mindkettő a cég napi működését érinti.

 

Nincs szerződés, vagy megszűnik. A NAV PEI szabályzata szerint ha a cég nevében eljáró személy megtagadja a nyilatkozatot, vagy az ügyfél-átvilágítás nem végezhető el teljeskörűen, a szolgáltató nem létesíthet üzleti kapcsolatot, a meglévőt pedig meg kell szüntetnie. Ez a bankszámlára és a székhelyszerződésre egyaránt igaz. Székhely nélkül a cég nem működhet szabályosan, ezért a hiányos nyilatkozat könnyen a teljes cégügyintézést megakaszthatja.

 

Romló TT index. A központi nyilvántartásban minden cég adatai 10 pontos TT indexet kapnak. Ha egy szolgáltató a nyilvántartástól érdemben eltérő adatot talál, öt munkanapon belül eltérést jelez a NAV-nak. A NAV tájékoztatója szerint egy szolgáltatói jelzés 1, egy hatósági, ügyészségi, bírósági vagy felügyeleti jelzés 2 ponttal csökkenti az indexet. 8 pont alatt az adatok „bizonytalan” minősítést kapnak. 6 pont alatt, ha a cég 60 napon belül nem reagál a tájékoztatásra, „megbízhatatlan” lesz a minősítés, amely a NAV honlapján nyilvánosan látható. Ha a cég megerősíti vagy javítja az adatokat, az index visszaáll 10 pontra.

 

Egy „megbízhatatlan” jelzés üzleti partnernél, banknál és pályázatnál is kérdéseket vet fel. Ezt sokkal könnyebb megelőzni, mint utólag rendezni.

 

IPA-mentes székhely, rendezett iratokkal

 

Ha új céget alapít, vagy a működő cége székhelyét szeretné iparűzésiadó-mentes településre költöztetni, a tényleges tulajdonos igazolása az első lépések egyike. A Bartal Capital Csomádon nyújt székhelyszolgáltatást, ahol nincs helyi iparűzési adó. A szolgáltatás része a székhely bejegyzése, a teljes székhely-dokumentáció elkészítése és a jogszabály szerinti ügyfél-átvilágítás, a működés során pedig a postakezelés és -digitalizálás, valamint a cégtábla kihelyezése.


Bartalcapital

Kizárólag valós gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokkal dolgozunk, és alapos átvilágítással indulunk. Így a cége átlátható, stabil háttérrel kezdi az új székhelyen, és az ügyintézés személyre szabott támogatással halad. A részleteket és az ajánlatkérést a csomádi székhelyszolgáltatás oldalán találja. Az átvilágítás során átadott adatok kezeléséről az adatkezelési tájékoztatónk ad tájékoztatást.

 

Gyakori kérdések

 

Kell-e tényleges tulajdonosi nyilatkozat egyszemélyes kft.-nél?

 

Igen. Ha Ön a kft. egyetlen tagja, Ön a tényleges tulajdonos 100%-os közvetlen érdekeltséggel, és ezt a nyilatkozatban rögzíteni kell. A nyilatkozatot ilyenkor is a cég képviselőjeként írja alá. Ha az ügyvezető más személy, ő teszi meg a nyilatkozatot.

 

Ki a tényleges tulajdonos, ha senkinek nincs 25%-a?

 

Először azt kell megnézni, gyakorol-e valaki más módon tényleges irányítást vagy meghatározó befolyást, például szavazati megállapodás vagy különleges jogok révén. Ha ilyen személy sincs, a vezető tisztségviselőt kell tényleges tulajdonosként megjelölni. Ez nem kibúvó, hanem a törvény kifejezett szabálya.

 

Székhelyváltáskor újra kell igazolni a tényleges tulajdonost?

 

Az új székhelyszolgáltatóval új üzleti kapcsolatot létesít, ezért neki is el kell végeznie az ügyfél-átvilágítást, benne a tényleges tulajdonos azonosításával. Ha a tulajdonosi szerkezet nem változik, ugyanazokat az iratokat használhatja, mint a banknál. A székhelyváltás miatt változó cégadatokat a bankjával is érdemes időben közölni.

 

Meddig érvényes egy leadott nyilatkozat?

 

Addig, amíg az adatok nem változnak, de a szolgáltató időszakosan frissítést kérhet. Változáskor öt munkanapon belül jeleznie kell a szolgáltatóknak, és 15 napon belül a saját nyilvántartásában is át kell vezetnie. A 2026-os Pmt.-módosítás miatt sok szolgáltató a meglévő ügyfelektől is új nyilatkozatot kér.

 

Források

 

 
 
 

Hozzászólások


bottom of page